2010. április 22., csütörtök

Csernus

Tegnap este meghívtam a tesómat egy Csernus előadásra a közelgő szülinapja alkalmából.
Nagyon intenzív és érdekes este volt.
Bár, hogy őszinte legyek, sok újat nem hallottunk. De jó volt az eddigi ismereteinket megerősíteni. Tudatosította bennünk, hogy semmit nem kell megtennünk, csak lehetőségünk van rá...
És nem akart senkit se szétcincálni. Illetve az egyik emberbe belekötött, de az szegény megérdemelte. És szerintem őt se a cikizés kedvéért vegzálta, hanem hogy felrázza kicsit. Én inkább szép nyugodtan magyaráztam volna neki, mint egy gyereknek. De valszeg erre van az egyéni terápia. Egy ilyen néhány perces párbeszédben gondolom az effajta "ébresztő" a célravezetőbb.
Lehetett tőle szabadon kérdezni. De kevés volt a bátor jelentkező. Az én kérdéseim is persze utólag jutottak eszembe. Majd megpróbálom őket magamnak megválaszolni. Pszichodrámán is mindig azt halljuk, hogy már az is jó, ha vannak kérdéseink. Előbb-utóbb akkor majd a feleletek is megérkeznek. :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése